„Szándékom tiszta…”
Megtisztelő felkérést kaptam az MTA-ból, hogy egy Széchenyi Istvánról szóló könyvbemutatón közreműködjek. A program címe:
„Szándékom tiszta…” – Ember az Akadémia mögött
Résztvevők Csorba László történész, a Széchenyi István című biográfia legújabb kiadásának szerzője, Czinege Szilvia történész, aki „…a Tudós Társaság dolgában”, Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből címmel sajtó alá rendezte Széchenyinek az Akadémiával kapcsolatos levelezését. Az est moderátora Velkey Ferenc történész. Az Akadémia történetének egy-egy momentumát, Széchenyi munkásságának néhány részletét, személyiségének egyes vonásait a levelezés tükrében Száraz Dénes színművész tolmácsolásában ismerhetjük meg. Az eseményen egy Széchenyi-kéziratot és -ereklyét bemutató pop-up tárlat is megtekinthető.
Ahogy arról még 2020-ban írtam a gróf valószínűleg – sok más jártassága mellett – avatott csákányjátékos lehetett. Fuvolás körökben eléggé régóta ismert, hogy Széchenyi “fuvolázott” (az említett posztban pont a Hídember című film kapcsán írtam erről), de ez a felvetés történeti pontossággal máig nem lett megfelelően kibontva. Bár gróf Széchényi István az egyik legalaposabban kutatott személyiség a történelmünkben, mégis, hangszeres játékára eddig kevés fény esett. Jelenlegi tudásunk alapján úgy tűnik, hogy a csákány játékosa volt elsősorban – ezt bizonyítja az Ernst Krähmer által neki ajánlott mű (amelyet a könyvbemutatón megszólaltatunk). A 19. század elején osztrák és magyar oldalról is találunk arra nézve írásos adatokat, hogy e hangszert magyar találmánynak tartották. Széchenyi első angliai útján, 1815-ben egész biztosan kapcsolatba került az ottani gentleman-fuvolázással, amely ebben az időben volt tetőfokán. Ekkor Londonban “10 férfiből egy fuvolázott”. Nálunk ugyan ebben az időszakban vált népszerűvé a csákány, így nem meglepő, hogy a gróf választása erre a hangszerre esett, amikor meghonosítani készült az Angliában megfigyelt szokást. Ennek fényében talán nem túlzás felvetni, hogy Széchenyi törekvése minden jel szerint nagyban hozzájárult a magyar fúvóskultúra kialakulásához.
Kép forrása: https://pestbuda.hu/cikk/20160923_225_eve_szuletett_szechenyi_istvan
A könyvbemutatón Kozma László gitárművésszel részleteket játszunk Ernst Krähmer (1795–1837) Variations brillantes, op. 18. című, Széchenyi Istvánnak ajánlott művéből. A darab ebben a formában átirat lesz, hiszen nem csákányon, hanem fuvolán illetve gitáron szólal meg, amelyet kollégám készített elő.
