Szilágyi Szabolcs és én közösen jelentkezünk egy esszével a Parlando soron következő számában, amelyben a könyv megjelenése óta eltelt időszakra, és ennek nyomán kialakult eszmecserékre reflektálunk. A teljes anyag az alábbi linken érhető el.
https://www.parlando.hu/2023/2023-4/Fuvola.htm
Néhány gondolat következik az anyagból kedvcsinálónak:
“A magyar fuvolakultúra történetével kapcsolatos semmilyen összefoglaló írás nem ismert,
ráadásul, ahogy fentebb rámutattunk, a német származású Burose Adolf 1912-es
visszavonulásával az utolsó köldökzsinór is elszakadt, amely az európai fuvolázás egyik
fontos iskolájával összekötötte a honi fuvolakultúrát.”
“Nehéz megítélni, hogy ma a zeneiskolai hálózat hol helyezkedik el a polgári értékrendben,
azonban nem lehet kizárni, hogy a mai trendnek megfelelően inkább amolyan haszontalan
“kispolgári csökevény”, amit eleve a szovjet érdekszféra árnyékában hoztak létre.”
“Bármennyire nehéz, szembe kell tehát néznünk a ténnyel, hogy a nyugati fuvolaiskolákhoz képest, ahol a mester-tanítvány viszony révén az egymásra épülő, átörökített iskolázottság, a metodikai és didaktikai tartalmak évszázados hagyománnyal és következetességgel párosulva fejlődött, itthon – elsősorban a történelmi hajtűkanyarok következtében – semmiféle kontinuitás nem lelhető fel a fuvolaoktatásban az elmúlt évszázadokban. Újrakezdések és elvetélések jellemzik”
“A múlttal való szembenézés sokszor fájdalmas, érzelmeket generáló mozzanat, mégis történelmi távlatban kijelenthetjük, hogy egyben elkerülhetetlen is. Azonban nem szabad
érzelmi síkon viszonyulni a tények megismeréséhez.”
“A mai magyar köznevelésben senki sem törhet pálcát a fuvolatanárok feje felett azzal, hogy miért támaszkodik ilyen kritikus állapotban lévő, vállalhatatlan kottaállományra.”
“Ugyanakkor sokhelyütt tapasztaljuk, hogy a zeneiskolák igyekeznek egyre szélesebb
spektrumot felölelni a zenei képzésben, ami távolabb viszi az intézményeket a kodályi
alapgondolattól. Olyan hibrid, metodikai és didaktikai anyagokkal nem rendelkező
műfajok jelennek meg a zeneiskola falai között, mint a popzene, vagy a vendéglátós
muzsika, sokszor jazz tanszakként megjelölve azokat. “
“A tehetséggondozásnak kiemelt szerepe van a magyar zeneoktatásban, így a fuvolaoktatáson belül is fontos szerepet játszik. Ám fogalmazhatunk úgy is, hogy a kelleténél jóval nagyobb szerepet kap.”
“Másik aspektusban a szakképzéstől kezdve egészen az egyetemi jelentkezésig igen
érzékeny életkorban kell rendkívül fontos, a pályafutásukat befolyásoló döntést hozniuk a
hallgatóknak. “
“Így a tehetségexport nyomán kialakuló elvándorlás lett az alapértelmezett „eredmény” hiszen ezek a pályakezdő művészek a legritkább esetben térnek haza életvitelszerűen.”
