Sir James Galway írásaiból; ez a 8. cikk.
A két írás különböző időben keletkezett, de mivel mondanivalóját tekintve egy tőről fakad együtt kerültek fordításra.
See the original english article here.
Sir James Galway’s blog on 
Ajkak
Posted by Sir James on January 11, 2004
Nem használok már tükröt, kisgyermek korom óta, akkor is csak akkor használtam, amikor a fuvolafejet próbálgattam, az egész fuvolánál már akkor sem.
Sokan nem értik meg, hogy meg kell tanulni csak érzés után ellenőrizni az ajkak munkáját, anélkül, hogy látnánk őket. Az egyik legfőbb oka az un. “hosszú hangok” gyakorlásának, hogy megtaláljuk az ajkak legjobb helyzetét, és emlékezzünk rá, amikor játszunk.
Mivel Moyse Sonorité gyakorlata két hangra épül nem tanulhatunk belőle sokat. Megütöttem a jackpot-ot amikor megtanultam hogyan csinálják ezt az énekesek. Ők nem használnak két hangból álló alakzatokat, hanem kis skála-passzázsokat és hangzatfelbontásokat gyakorolnak. Írtam néhány hasonló gyakorlatot és hirtelen a tanulás és a megértés egy másik világban találtam magamat, ami az ajkakat illeti. Egy aktív világba kerültem, és a továbbiakban magam mögött hagytam Mr. Moyse passzív világát. Továbbra is nagyon tisztelem őt, mint játékost, de azt kell gondoljam a Sonorité inkább unalmas és kevésbé inspiráló.
Ha egy hangzatfelbontást énekelsz két oktávon keresztül (a magas hangokat falsetto-n), meg fogsz lepődni mit kell tenniük az énekléssel kapcsolatos izmoknak és mi történik a szájüreg belső alakjával.
Próbáld ki ugyan ezt a fuvoláddal is! Változtasd a szájüreg belső alakját, mint ha énekelnél, és mozgasd az ajkaidat, ahogy szükséges. Amikor ez már jól megy próbálj emlékezni erre, amikor az ajkaknak hasonló intervallumoknak kell megfelelniük egy adott darabban.
A színpadon az ajkaim nagyon rugalmasak és ezt úgy tudom végrehajtani, hogy az évek során megértettem a Sonorité-t. Az éveken át tartó tudatos és praktikus ajakgyakorlásnak köszönhetem, hogy például a Tell Vilmos nem okoz nekem problémát. A napi gyakorlásom során Böhm és Taffanel etűdjeit játszom. Rendkívül sokat lehet ezekből az etüdökből tanulni.
Hang
Posted by Sir James on October 05, 2002
Nem hiszek az un. “laza ajkak”-ban, és ezt a kifejezés meglehetősen félrevezetőnek találom. Mindent egyfajta kontrollált erősségű feszültséggel csinálok. Néha több erőt használok, mint máskor. Ez az én módszerem a feszültség alkalmazására mindenkor. Amikor a “hosszú hangokat” gyakorlod szükséged van egy bizonyos feszültségre, hogy a fuvola mozdulatlanságát biztosítsd mialatt játszol rajta.
A fuvolát a jobb kéz hüvelykujj és a bal kéz mutatóujjának ujjpercén tartjuk, és mialatt a hüvelykujj előre nyomja a fuvolát a bal kéz felé elegendő stabilitás keletkezik az állnál, hogy az ajkak flexibilisen kontrolláltak lehessenek.
Az alsó ajak segítségével eldönthetjük mennyit fedünk el a nyílásból, míg a felső ajakkal a hangot alakíthatjuk. Akiknek telt ajkai vannak azoknak kezdetben kicsit szét kell húzniuk az alsó ajkakat és azután ellazítani a széleit, így egyenes lesz az alsó ajak középső szakasza. Ehhez egy jó tanár irányítása szükséges.
Azt hiszem a hosszú hangok, ahogy azt Moyse kötetében értjük és, ahogy ezt a módszert alkalmazzuk nem igazán produktív, mivel nem sokat tanulhatunk általa az ajkak mechanizmusáról.
Amire szükséged lehet az a következő: induljunk ki egy két H hangból (azoknak ajánlom ezt, akiknek nincs H lábas fuvolájuk), 80as tempóban, és játszunk egy h-moll arpeggio-t nyolcadokban. A következő módon kell hangzania: H, majd lefelé fisz, dé, majd felfelé fisz és vissza a H hangig, ezúttal félkotta értékig kitartva. Amikor ezt játszod észre fogod venni, hogy kicsit mozognia kell a felső ajaknak az intonáció, hangszín és dinamika korrigálása érdekében, és ezáltal egyfajta visszajelzést kaphatsz az ajkaidtól, amit nem találsz meg azokban a bizonyos “hosszú hangokban”. Amikor már némi gyakorlatod van a fentiekben játszd ugyan ezt egy fél hanggal lejjebb (és lejjebb), addig amíg le nem feded vele a fuvola alsó két oktávját.
Gyakorold énekelve is a fent leírt gyakorlatot, ez a legjobb módja, hogy fejleszd az intonációdat. Az éneklés abban is segít, hogy fejleszd a belső elképzelésedet.