Read about the Flute Festival in Pécel – 2012 in english!
Szilágyi Szabolcs és jómagam két írása került itt újraközlésre a fent nevezett fesztiválról. Az írások eredeti helye itt található, Fábián Tímea, a szervező kitűnő, gazdag tartalmú
weboldalán.
Bodoky Gergely koncertje
Amikor 2012 tavaszán értesültem arról, hogy a szeptemberi péceli fuvolafesztivál egyik közreműködő vendége Bodoky Gergely lesz, tudtam, hogy nem lehet más elfoglaltságom azon a hétvégén.
Gergőt már több évtizede ismerem. Középiskolás éveink alatt a bajai Pro Musica táborban találkoztunk évről évre. Később sajnos a közös munka Elek Tihamér osztályában nem valósulhatott meg, mivel Budapest helyett Münchent választotta. Azonban a kapcsolat megmaradt. Meglátogattuk Németországban, aminek alkalmával betekintést nyerhettünk Paul Meisen osztályának munkájába, sőt, később egy rövid ausztriai kiruccanás alkalmával a közös zenekari munkára is alkalmunk nyílt.
A németországi tanulmányok után – melyek során a müncheni diploma után Gergő posztgraduális tanulmányokat folytatott Adorján Andrásnál, sőt, később barokk fuvolát is tanult Csalog Benedeknél -, egy rövid ideig a Nemzeti Filharmonikusok első fuvolása volt, majd később csatlakozott mostani együtteséhez, a berlini Deutsche Symphony Orchester-hez.
Amire már régebben volt alkalmam az az, hogy élőben hallgathassam. Eszembe jutottak a bajai emlékek, amikor egymásért izgulva foglaltunk helyet a koncertterem soraiban. Érdekes, hogy ezek az érzések mit sem változtak az évek során, a műsorkezdésre várva a péceli Ráday-kastély nagytermében ezek a gondolatok ötlöttek fel bennem.
A koncert programja igen kreatív volt, ugyanakkor kompromisszummentes is. Hiszen a két Bach –természetesen a Johann Sebastian, illetve a Carl Philipp Emanuel – szólószonáta több olyan, a fuvolairodalom sztenderd repertoárjához tartozó darabja közé ékelődött, mint a Dutilleux Szonatina, a Martinu Szonáta, illetve a Prokofjev Szonáta. Kreatív volt abban a tekintetben is, hogy Gergő a barokk műveket a saját maga által készített (!), billentyű nélküli fuvolán szólaltatta meg! Belegondolni is nehéz, milyen felkészültséget igényel nemcsak az ansatz tekintetében, de sokkal inkább az ujjazat szempontjából a hangszerek közötti váltás.
Gergőt hallgatva sok minden eszembe jutott. Játéka elegáns, technikája pazar, iskolázott, ura hangszereinek minden regiszterben széles dinamikai tartományok között is, zeneileg kiművelt, talán inkább lírai alkat, de a drámaiságot is ábrázolni képes, nagyszerű művész. Mégis, ha egy szóban kellene mindezt összefoglalnom, akkor azt mondanám, intelligens. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy mindentől el tudok vonatkoztatni, hamar alkalmazkodni tudtam a terem sajátos akusztikai környezetéhez, és néha minderről megfeledkezve csak élveztem a zenét.
Azonban nem tudok elmenni szó nélkül amellett a tény mellet, hogy a teremben nem ültek minden széken… A cikk elején utaltam rá, hogy már tavasszal értesültem, természetesen az interneten, a Péceli Fuvolafesztivál 2012-es eseményeiről. Márpedig ha én értesültem róla, akkor más is értesülhetett. Pécel csupán néhány kilométer távolságra van Budapesttől, hogy mást ne mondjak, kimegy a kék busz. Csak Budapesten már több szakiskola van, mint amit egy kezemen meg tudnék számolni, a zeneiskolákról illetve a főiskoláról nem is beszélve. Szeptember végén mindenhol elkezdődött a tanítás. Mindezek ellenére csak a pécsi, illetve a győri főiskola hallgatóival találkoztam a teremben. Most, amikor a darabjaira hullott fuvolás társadalom újra próbálja magát egységbe tömöríteni, nagyon-nagyon fontosnak tartanám, hogy nyitottak legyünk egymás törekvései iránt. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények mellett itt vannak azok a szakmai erőfeszítések, amelyek nemcsak reprezentálnak, de egyszersmind inspirálóak lehetnek a felnövő generáció számára, honnan hová lehet(ne) eljutni. Ennek a gondolatmenetnek a mentén úgy érzem, nem egyszer kellett volna megtelni a koncertteremnek.
Fontos megemlíteni, hogy a tavalyi fesztiválon olyan művészek működtek még közre, mint Ittzés Zsuzsa, Dr. Drahos Béla, Illés Eszter és Fábián Tímea – a fesztivál főszervezője – fuvolaművészek, Szilvásy Júlia hárfaművész, valamint Balogh József és Vasvári Tamás zongoraművészek.
Gratulálunk Pécel, várjuk a folytatást 2014-ben!
A kritika szerzője: Szilágyi Szabolcs fuvolaművész, a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar tagja.
Kritika a Fuvola Fesztivál 2012. szeptember 21.-i nyitó koncertjéről
Koncert fuvolákra és hárfára
2012 szeptemberében immár második alkalommal került megrendezésre a “Péceli Fuvola Fesztivál”. A szervezők idén talán még tartalmasabb és izgalmasabb programmal rukkoltak elő, amely a zeneértőknek és a szakmabelieknek is sok érdekességet kínált.
Szeptember 21-én a festői Ráday-kastélyban került sor a Fesztivál nyitó hangversenyére, amelyen Ittzés Zsuzsa, Fábián Tímea, Illés Eszter (Flautanduo) és Szilvásy Júlia léptek a közönség elé. A koncert folyamán két előadó páros, egy fuvoladuó és fuvola-hárfa duó váltotta egymást. A műsort Ittzés Zsuzsa és Szilvásy Júlia nyitották meg Haydn Zenélőóra darabjaival, mely apró tételek sorozata,és amelyeket a zeneszerző eredetileg óraszerkezetekhez komponált. A fuvola-hárfa páros műsora egyébként – ezzel a művel is – szerencsésen elkerülte az erre az összeállításra írt túl kézenfekvő darabokat, és ilyenkor szokásos “kötelező köröket”. A két duó ezután egymást váltva lépett a közönség elé, ennek megfelelően a Flautanduo következett – Fábián Tímea és Illés Eszter – W. Fr. Bach f-moll duettjével, amelynek friss, dinamikus előadásával lendítette tovább a hangversenyt. Ezután egy nagyobb lélegzetű, de ritkán hallható mű csendült fel. Boccerini C-dúr fuvola-hárfa szonátája könnyed, még is igényes háromtételes kompozícióját hallgathattuk meg. A német származású dán zeneszerző, Friedrich Kuhlau fuvolaművei jól ismertek, és igen kedveltek fuvolás körökben, még is viszonylag ritkán hallhatóak; a Flautanduo a kéttételes, virtuóz G-dúr duót adta elő. Továbbra is Fábián Tímea és Illés Eszter maradtak a színpadon, és a német zeneszerző, Romberg nagyszabású, négytételes Duo Concertante-ja következett.
Ezután a fuvola-hárfa duó két variációs, az operairodalomhoz köthető művel lépett a közönség elé. Talán nem véletlen, hiszen Ittzés Zsuzsa és Szilvásy Júlia is az Operaház művészei. Rossini Andante és Változatok című művét a jól ismert Chopin mű követte, a “Variációk egy Rossini témára” , amely a Hamupipőke című opera egyik kedvelt témájára készült.
A hangversenyt Illés Eszter és Fábián Tímea duója zárta, igen merész és formabontó módon két huszadik századi kompozíció került előadásra. Elsőként Goffredo Petrassi Angyalok párbeszéde című fuvoladuóját hallhattuk, amelyet a két művésznő már számtalan alkalommal adott elő, és ezúttal is igen színvonalas előadásban hallhattuk a művet. Az est befejező száma Király László 10 fuvoladuóra írt magyar népdalfeldolgozása volt, amely kiváló sorozat, csak ajánlani tudom a fuvolásoknak. A sorozat darabjai Bartók Hegedűduóit juttathatják eszünkbe, de sokkal fuvolaszerűbbek, mint az említett mű fuvola átirata.
Gratulálunk a művészeknek a színvonalas és különleges műsor összeállításhoz, és a rendezvény professzionális bonyolításához!
Czeloth-Csetényi Gyula
