Tips for Violinists Who Feel Discomfort While Playing
kép – www.istockphoto.com
Ki tudja megmondani mennyit kell gyakorolni? Van erre nézve valamiféle szabály? Nyilván minél többet. De a minél több jobb is?
Nyilván való, hogy a régebbi generációk még hittek abban, hogy a több gyakorlás “automatikusan” jobb hangszeres játékot eredményez. De ma, amikor más híres előadóművészek blogját, vagy interjúit olvasom egyértelműen azt látom, hogy ez a szemlélet megváltozott. Egészen biztos, hogy a személyes tapasztalatokon túl a neurobiológia kutatások tanulással kapcsolatos eredményei is hozzájárultak ahhoz a felismeréshez, hogy sokszor a kevesebb több. A megerőltetett, több órás gyakorlások nem hoznak annyi eredményt, ami indokolt lenne, sőt hosszú távon nem életszerű berendezkedni egy olyan hangszeres életvitelre amiben a napi 4-6 órás hangszeres munkára épít. Ez nem működik sem egy utazó, sem zenekari művészeknél, és nem életszerű azoknál sem, akik tanítanak.
Még Rampal-al olvastam egy interjút régen, amiben azt mondja, hogy ő inkább túristaként viselkedik, amikor turnézik, várost néz, fényképez. Sir James Galway szintén azt mondja jobban megéri 20-25 percet koncentráltan fújni, mint egybefüggő órákat foglalkozni a hangszerrel. Azért azt ilyenkor rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek az emberek diák korukban azért elvégezték az a munkát, amit el kell végezni. Egyszerűen nem is lehet több órás gyakorlási munkát beilleszteni ebbe az életformába, vagy ha lehet akkor csak sok stressz árán fog sikerülni.
A megoldás talán jó hír, de legalább vigasz lehet a diákoknak is, akik közismerten egyik elméletóráról vándorolnak a másikra és nincs is egybefüggően idejük – és sokszor helyük sem – amit gyakorlásra fordíthatnánk saját belátásuk szerint. Ez egyébként nagy baj.
A következő tippsorozat bár arra nyújt segítséget, mihez lehet kezdeni akkor ha a megerőltető munkától valakinek fájdalmai vannak, de megmutatja azt is, hogy a kevés idő nem feltétlenül rossz, valamint rámutat hogyan lehet hozzá állni belül a rövidebb idejű gyakorlásokhoz is. A cikk írója Jennifer Roig-Francoli, hegedűművésznő és AlexanderTechnique tanár, az – Art of Freedom rendszer létrehozója – tanácsai hegedűsöknek készületek, de minden más hangszerre és helyzetre is igazak.
Jöjjön tehát a cikk:
Kérdés: Gyakorlás közben feszültséget és kényelmetlenséget érzek. Mit tegyek?
Válasz:
Arra specializálódtam, hogy segítsek a hegedűsöknek felfedezni könnyedséget és több szabadságot testileg és tudatilag is az otthoni és színpadi játékuk során egyaránt, ezáltal csökkentve és megszüntetve a fájdalmat, feszültséget és az izgulást is. Az itt következő néhány tipp segíti a kényelmesebb játékot.
1. Először is váljon szokássá, hogy 5-20 perces (a több jobb) Konstruktív pihenéssel kezdjük a gyakorlást, alkalmazva közben a 3 varászmondatot. (Mindezt megtanulhatod az ingyenesen letölthető anyagomból, a jobboldali menüsorban találod a lila dobozban).
A “ 3 varászmondatot”:
“Szabad vagyok,
Nem kell csinálnom semmit,
Van időm és terem.”
2. Egy kicsit sétálj, vagy enged magad egy kicsit táncolni amikor játszol, ezzel a könnyed megoldással emlékezteted az ízületeidet arra, hogy szabadon mozoghatnak amikor játszol a hangszeren.
3. Ne feszítsd ki a lábaidat, ne blokkold a térdeidet.
4. Nem érdekel mit mond a tanárod – bizonyosodj meg róla, hogy nem fixálod a tekintetedet egy pontra miközben játszol. Semmit sem kell fixálni! A lényeg: minél gyakrabban érzékeld tudatosan, hogy szabad és mozgatható vagy belül, így megtanulhatod, hogy kifelé nyugodt vagy, miközben szabad vagy belül.
5. Hangszeren játszani mindig azt jelenti, hogy kísérletezünk. Nincs egyetlen helyes út semmilyen hangszeren. Vannak utak amik jobbak neked és vannak amelyek kevésbé előnyösek neked. Szánj rá időt , hogy tényleg meghalld mit mond a tested, és légy kedves magaddal.
6. Ha kényelmetlenül érzed magad csak röviden gyakorolj egy-egy alkalommal – csak néhány percet – és csinálj sok szünetet.
7. Érezd jól magad! HA már nem élvezed a gyakorlást és testi kényelmetlenséget érzel itt az ideje szünetet tartani és körülnézni a világban körülötted! Van élet a gyakorláson kívül is – Hála az égnek!
Ez csak néhány tipp kezdőknek és profiknak is, nem számít milyen szinten játszol, és éppen milyenek a körülményeid. Mi mind emberek vagyunk, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a létezés nem csak cselekvés.
Emlékeznünk kell arra, hogy megálljunk meghallani belső hangunkat, ami állandóan bennünk van, ami az élet egésze, légzés és mozgás minden időben.
Tanuld meg a “Állj meg! – Gondolkodj! – Játsz!” folyamatot. És ezek közül a legfontosabb az “Állj meg!“.
