Francia fuvolaiskolák a 18. században

Nemrégiben  jelent meg Balogh Vera francia fuvolaiskolákat tartalmazó sorozata. Az anyagot mostanra már mindenki ismeri, és alighanem ugyan annyira örül neki, mint én. Főleg azért, mert nem sokon múlott, hogy megrendeljem az iskolák reprint Anne Fuzeau-féle kiadását.  Jó tettem, hogy vártam, mert így sokkal többet kaptam, mint egy sima reprintet. Balogh Vera sorozata sokkal többet nyújt, mert magyarul, gondos fordításban olvashatjuk az anyagokat és bele se merek gondolni mennyi munka lehetett többek között azért is, mert a magyar szöveg az eredeti oldalakra lett beszerkesztve. Mindenesetre ez óriási lépés, hogy a Quantz mű mellett most már ennek a régiónak az anyagaihoz is könnyen hozzá tudunk férni.  Fontos még kiemelnem, hogy a Quantz Versuch-tól eltérően olyan tartalomról van szó aminek a kottaállványon a helye, mert rengeteg olyan gyakorlatot, szólót, duót találhatunk az iskolákban, amelyek akár már zeneiskolától is alkalmazhatóak. Ezért is tettem fel a pár kérdést Verának arról, hogy mik a további tervei.

Kedves Vera! Felmerült bennem két kérdés is: az egyik, hogy tervezed e hogy lefordítod a Hugot-Wunderlich-metódot is (ez éppen “kilógott” az általa beállított idő-intervallumból), valamint, hogy milyen nagyobb, hasonló munkád lesz a jövőben?

Balogh Vera: A Hugot-Wunderlich fordítását egyelőre nem tervezem. A 18. századi angol fuvolaiskolákat fordítom most a kutatótanári programom keretében. Hasonló kiadást tervezek belőlük, mint a franciákból. Kb. 2 év múlva kell kész lennem vele. A Verebi Végh családdal kapcsolatos anyagom is akkor lesz kész.

A Hugot-Wunderlichet nem tartod annyira “erősnek”, vagy egyszerűen más Nálad az irány most? Persze nem akarom, hogy bármit elmondj előre, ami meglepetés…

Balogh Vera: Ez a fuvolaiskola most nem annyira fér bele az időmbe, mert inkább még a 18. századra koncentrálok a fuvolaiskolák terén. Luke Heron, John Gunn, Lewis Granom, Jacob Wragg, F. Geminiani, Thomas Cahusac, Samuel Arnold stb. fuvolaiskoláit tervezem megjelentetni, a francia sorozathoz hasonló módon.

Egy ilyen nagy és tartalmas anyag esetében, hol és hogyan kezdjük a tanulmányozást? Kronológia szerint, vagy az ismertebb szerzőkkel érdemes kezdeni?

Balogh Vera: Véleményem szerint nem árt egyszer sorban átvenni az egészet, mert akkor látja az ember a változást, valamint, hogy a későbbi szerzők miket vettek át az elődeiktől. Ugyanakkor, ha bizonyos korszak darabjaihoz (barokk, rokokó, klasszika) keresi az ember az előadói gyakorlatra vonatkozó előírásokat, akkor célzottan az abban az időszakban keletkezett iskolákat kell levenni a polcról, legyen az ismertebb vagy sem.

Kedden Székesfehérváron  Verebi Végh Ignácz gyűjteményéből játszik Balogh Vera, a műsoron  szóló-duó-trió fuvolás művek csendülnek fel, a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum könyvtárában őrzött Verebi Végh gyűjteményből.

A hangversenyek linkjei:

http://traverata.hu/verebi-vegh-ignac-fuvolas-kottatara/
http://traverata.hu/koncertek/

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Magyar szerzők • keleti inspirációk

Ma került adásba: Klimászné Varga Zsófia szólófuvola koncertje a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban.

További részletek itt.
Műsor:
Ittzés Gergely: Kettős rága
Gallai Attila: Meditációk I.
Baráth Bálint: Itako no arioso
Nagy Ákos: Ame no nori fue
Matuz István: Sakura, sakura

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Hadicsel – újratöltve

Majdnem egy éve – az immár itt megszokott “látnoki” módon – írtam egy hosszabb posztot Hadik András (1710-1790) altábornagyról és a II. (Nagy) Frigyes (1712-1786), porosz királytól meglovasított elefántcsont fuvoláról, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható. (Vagyis nem látható, mert csak a digitális gyűjteményben érhető el, itt).

A fuvola a Nemzeti Múzeum műtárgyai között is kiemelkedő helyet foglal el, készítője, Louis Cornet (ca.1678-1741 között volt aktív) Párizsban működtette műhelyét. Ott említettem meg, hogy a hangszer végül a piarista atyák adták tovább egymásnak generációról generációra, akik szerencsés módon valószínűleg fuvolázni is tudtak, és megőrizték a fuvolát az utókornak. A posztban arra is kitértem – itt olvasható: Hadicsel címmel – hogy talán egyikük, Cörver János (1715–1773) még Frigyes udvarában is megfordult és fuvolázott az uralkodóval.

Hadik András altábornagy és a Cornet fuvola

Az ok amiért ezt a témát újra elővettem az, hogy film készül Hadik vállalkozásából, “Berlin megsarcolásából” éspedig rekord költségvetéssel. Hogy miért most, és miért ezt a témát vette elő a filmgyártásunk fogalmam sincs, hiszen a magyar hadtörténet tele van a Hadikéhoz hasonló sztorikkal, százmilliárd forintot is el lehetne költeni és évtizedekig elegendő lenne a téma… Az kétségtelen, hogy Hadik hadművelete nem csak kiemelkedő akció a hadtörténetben, de a tábornagy pályaíve is példa nélküli , gyakorlatilag a Habsburg Birodalom hadügyminisztere és parancsnoka volt, ő kezdeményezte elsőként a jobbágyfelszabadítást és kegyelmet eszközölt ki a Moldvába menekülő székelyeknek – az ő nevét viseli Hadikfalva és Andrásfalva.

Már csak egy kérdés marad: szerepet kap-e a fuvola a filmben vagy csak a Mária Teréziának összeszedett 22 pár kesztyűig jutnak el az alkotók(?), amelynek története – szemben a fuvolával – máig nem bizonyított…  2022-ben megtudjuk.

Talán a film munkálatai ráirányítják a figyelmet a hazai közgyűjteményekben hervadozó fuvolákra, “akiket” kizárólag gumikesztyűs kezek érinthetnek, soha senki meg nem szólaltatja őket és avatott helyreállítás hiányában gondos felügyelet mellett enyésznek…

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Magyar szerzők, keleti inspirációk.

Olyan időszakban élünk, hogy van is koncert, meg nincs is… Klimászné Varga Zsófia koncertjének története mostanában eléggé ismerős lehet másoknak is, hiszen szinte lehetetlen akár csak néhány hónapra is előre tervezni bármit. Interjúalanyommal annak jártam utána hogyan lett egy tevezett koncertsorozatból streamelt esemény.

Klimászné Varga Zsófia: Ez eredetileg egy 4 koncertből álló mini turné lett volna a győri és a debreceni egyetem koncerttermében, illetve a gödöllői és a péceli zeneiskolában, valamint a váci konziban. A vírus miatt november óta halasztódott. Végül éltem az online lehetőséggel és elkészítettem a felvétel a Hopp Ferenc Múzeumban. A koncert kicsit ismeretterjesztő is, a kortárs magyar szóló fuvola-zenét szeretném a diákokhoz, hallgatókhoz közelebb vinni, címe:

Magyar szerzők, keleti inspirációk.

Ittzés Gergely – Kettős rága, Gallai Attila – Meditációk I., Baráth Bálint -  Itako no arioso, Nagy Ákos -  Ame no nori fue és Matuz István – Sakura, Sakura című művei alkotják a műsort. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumot a koncert tematikája miatt kerestem meg. (Utólag tudtam meg a 2017-es Japán Napok okán van némi átfedés, hasonlóság)

Hogyan jött/fogalmazódott meg a tematika ötlete?
Klimászné Varga Zsófia: Már általános iskolás koromban érdekelt a keleti kultúra, elsősorban a japán és az indiai. Előbbi talán onnan ered, hogy nagybátyám felesége japán, utóbbi pedig onnan, hogy családunk egy jóbarátja járt Indiában, sokat mesélt róla, illetve akkori párja tabla játékos volt, többször is játszott nekünk. A témában sokáig nem mélyedtem el jobban, míg végül a tanári és a művész MA diploma hangversenyeimen el nem játszottam egyet-egyet ebből a műsorból. Ekkor kezdtem „gyűjteni” a keleti zene inspirálta – elsősorban magyar – műveket. Még 2019-ben pályáztam az NKA-nál a kortárs-zenei pályázaton. Eredetileg oktatási intézményekbe vittem volna el a műsort, mert úgy éreztem, ezeken a műveken, tematikán keresztül közelebb tudom vinni a kortárs fuvolazenét a diákokhoz, hallgatókhoz.

Miután ezt meghiúsította a járvány, jött az ötlet az online koncertre – így jóval több fuvolát tanuló és fuvolazenét szerető emberhez tud eljutni a program – ez öröm az ürömben. Műsorszerkesztési és technikai okokból döntöttem úgy, hogy előre felvesszük a koncertet és később kerül adásba YouTube-csatornámon. A zeneművek előtt mindig lesz egy rövid ismertető az adott műről, de nem hosszú, mert tapasztalatból tudom, hogy érdemes rövidebbre fogni az online jelenlétnél. Ezt ellensúlyozandó a koncert Facebook eseményénél fogok részletesebb ismertetőket, elemzéseket megosztani a koncert előtt a könnyebb ráhangolódás és megértés érdekében.

A szerzőkkel személyes kapcsolatod is van? Netán tanácsokkal is elláttak?
Klimászné Varga Zsófia:Olyan szerencsés vagyok, hogy minden szerzővel van személes kapcsolatom, kettejüket (Ittzés Gergely, Matuz István) tanáromnak, mesteremnek is tudhatom, sőt, tőlük tanulhattam meg diploma hangversenyeimre ezeket a műveket. Jó érzés volt feleleveníteni az akkor együtt töltött órákat az újratanulás során. Gallai Attilát az Alkotó Muzsikusok Társaságának egy koncertje kapcsán ismertem meg, ahol először 4 fuvolára írt Meditációját játszottuk a Flautone Quartett-el. Születésnapi koncertjére kért fel a szólómű megtanulására három évvel ezelőtt. Baráth Bálinttal egy évig együtt jártunk Győrbe az egyetemre, Nagy Ákost egy fuvolás műveit felvonultató koncertje után ismertem meg a MetronómTető nevű kortárszenei sorozat egy alkalmán. Kettejükkel volt online konzultációm a felvétel előtt.

Végig fuvolán játszol, vagy lesz alt-fuvola is?
Klimászné Varga Zsófia:Ezen a koncerten csak fuvolával játszom, de tervben van ennek a projektnek a folytatása, ahol már kamaraműveket is játszanék. Én egyébként inkább basszusfuvolázok vagy piccolózok mostanában a kvartett miatt, de egy időben altfuvolán is játszottam.

“Ez a Studium – amely a Sakura, sakura című ismert japán népdal témájára épül – a Japán Fuvolás Szövetség 1989. évi kongresszusának tiszteletére készült, s a szerző előadásában e kongresszuson hangzott el először, Niigata City-ben. A felvétel 2020 márciusában készült”.

A koncert közvetítése május 22-én 19:30-kor lesz Klimaszné Varga Zsófia Youtube csatornáján: https://www.youtube.com/user/zsoifzsuzsi/featured.

Valamint a Facebook eseménylink: https://www.facebook.com/events/1908530969313115/

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

“Life Let Us Cherish”

Még januárban vettem fel villámgyorsan Charles Saust (1773-1845) darabjának egy részletét, a témát és az első variációt, amikor éppen időm adódott. A szerző – német születésű fuvolás – 1795 és 1805 között élt Londonban és igen nagy tiszteletnek örvendett. Ismeretes ma is a Saust installációjú fuvola. Sajnos a kotta olyan sötét kinyomtatva, hogy egy hangot ki is hagytam, de majd készítek belőle jobb felvételt. Elsősorban a jó akusztikai környezet miatt is . A darab Blake gyűjteményében, a “Blacke’s Selected Beauties for the German Flute“-ban található és nyilvánvalóan úgy van megírva (az egész kiadvány), hogy barokk fuvolán is jól játszható. Ára egy dollár volt, ami igen vonzó lehetett a philodelphiai műkedvelőknek, mivel Blake kottakereskedése ott működött.

Charles Saust (1773-1845) ~ “Life Let Us Cherish” (Téma és 1. variáció) George E. Blake (1774–1871) “Blacke’s Selected Beauties for the German Flute

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Siegfried Benzon ~ Abschieds-Walzer, no.6

Siegfried Benzon (1793-1825) a 18-19. század fordulójának jellegzetes alakja lehetett, operaénekes (tenor), színész, hegedűs és komponista is volt. Szinte minden hangszerre írt, elsősorban tipikusan műkedvelőknek szánt kompozíciókat. Az alábbi keringők 1821 körül jelentek meg, és kollégámmal, Kozma Lászlóval vettük fel, akivel életem első barokkfuvolás koncertjét is adtam még 1995 körül.

Czeloth-Csetényi Gyula – barokk fuvola ~ Kozma László – gitár

Posted in Napról-napra | Tagged , , , | Leave a comment

Figyelem!

Felhívom a figyelmet, hogy a blog (http://www.czeloth.com/blog) és az oldalam (http://www.czeloth.com) valamennyi tartalma magántulajdon – fájlok, dokumentumok, stb – az ide tartozó linkekkel együtt. Ezekből bármilyen részletet közölni, idézni, vagy az ide mutató külső vagy belső linkeket használni, beágyazni az én írásos engedélyem nélkül nem lehet és jogi következménnyel jár. Mindez vonatkozik az általam működtetett valamennyi más oldalra is (Youtube, Soundcloud, Facebook, stb.).

“Miért?!” – kérdezheti a rémült Olvasó.

Az ok nagyon egyszerű. A blog lassan 12 éve működik, ezalatt az idő alatt saját jogán lett az, ami ma. Ma már nem kevés olyan tartalom van rajta, ami egyedi és sehol máshol nem fellelhető. A blognak nincs szüksége reklámra, – ez világosan látszik a látogatottsági adatokból – és gyakorlatilag versenytárs nélküli ezen a nyelvi területen, amely nem csak Magyarországot jelenti. Ha reklámot akarnék rajta futtatni megtehettem volna már rég, és ha reklámozni akarnám azt is megtehetném, mondjuk a saját Facebook profilom segítségével. De nem teszem, mert ez az oldal megáll így minden közösségi média segítsége nélkül.

Az itt található szakmai információk bárki okulását szolgálhatják, de nem használhatóak fel újra semmilyen formában engedély nélkül, még hivatkozásként sem. Ez pontosan azt jelenti, hogy megelégeltem az a hosszú ideje tartó tendenciát, hogy az itt található, gyakorlatilag hiánypótoló és egyedi anyagokat második fél használja fel bármilyen céllal, ahogy éppen eszébe jut.

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Bruno Maderna ~ Concerto per flauto e orchestra (1954)

Kínos vagy nem kínos – én nem tudtam, hogy Bruno Maderna (1920-1973) írt fuvolaversenyt. Ráadásul ilyen jót! A mű, a Concerto per flauto e orchestra 1954-ben keletkezett és időtartamát tekintve alig több, mint 8 perc, viszont e rövid idő alatt a zenekar és a szólófuvola csaknem minden arculatát felvonultatja. Mint érdekességet és tájékozódási pontot említem, hogy Maderna és Petrassi fuvolaversenye (1960) között pont félidőben keletkezett Szervánszky Endre koncertje (1957) a vasfüggöny mögött egy teljesen eltérő világnézeti, politikai közegben, más zeneszerzői nyelvezettel.

Thaddeus Watson – fuvola
Frankfurt Radio Symphony Orchestra, vez. Arturo Tamayo.

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Henri Lazarof ~ Cadence V (1972)

Cadence V, fuvolára és hangszallagra (1972)

Tudom, nálunk Sir James Galway úgy híresült el, mint a szalondarabok fuvolaművésze, de ez csupán a hazai tudásdefficitnak tudható be, mert a művész – ahogy azt egy korábbi posztban is hallhattuk – jelentős tevékenységet fejtett ki a modern fuvolázás területén is. A korábban már bemutattam Henri Lazarof fuvolaversenye mellet írt egy másik darabot is a szerző a fuvolásnak, ezúttal szólófuvolára. A mű a Cadence sorozat darabja, abból is az ötödik és a szóló mellé hangszalagot társít.

Henri Lazarof összes műve:
http://www.pytheasmusic.org/lazarof.html

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Camilla Hoitenga – koncert

Kőszeghy Péter születésnapjára időzítettem ezt a nyár végi online koncertet, amelyen Camilla Hoitenga két művet is előadott a külföldön élő, de diákkorában még magyar fuvolástól. Kőszeghy Péter rengeteg fuvolaművet írt, de itthon szinte semmi sem hangzott el tőle – kivétel talán a Matuz Istvánnak (OWOO) és Siklósi Tamásnak (SATURN WAYS) írt fuvolaversenyek (plusz pár éve játszottam egy szólóművét, a Niobe-t).
A fuvolaversenyek sorát a Camilla Hoitenga-nak (Marcel Moyse tanítvány) írt SOULFLIGHT (the edge) című versenymű nyitotta meg és a művésznő számos más mű keletkezése körül is aktív szerepet vállalat, így legutóbb az alábbi koncerten elhangzó Breathe Only-nál is. A hangverseny összesen 28 perc és az első mű, a LAVA is Kőszeghy Péter kompozíciója, a második darab is fuvolaszóló, amely Stefan Hakenberg In a Heartbeat című izgalmas műve.

Boldog Születésnapot , Péter!

English:
In this short concert Camilla plays works by some of her favorite composers at Casa della Musica San Michele; all pieces are Italian premieres

Program:

Peter Koeszeghy*, Lava for solo flute
Stefan Hakenberg, In a Heartbeat for solo flute
Peter Koeszeghy*, Breathe Only for flute and piano

A teljes koncert linkje itt található.

Camilla Hoitenga – fuvola
Daniele Nava – zongora

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment