the FluteBlog

Nagy Jakab… egy ismeretlen virtuóz

A Parlando 2020-as első számában jelet meg az az anyagom, amely egy fordítás egy floridai zenetörténész, Tom Moore műhelyéből. A kutatóval,  – aki mostanában elsősorban 19. századi elfelejtett fuvolásokról ír monográfiákat – az internet világában kerültem össze és alkalmanként besegítek neki a régies magyar nyelvű sajtóanyagok angolra fordításában.

A cikk témája Nagy Jakab, akit – megkockáztatom – nem ismernek nálunk. A 19. századi művész nem fuvolás volt, hanem az általa tilinkónak nevezett népi hangszer mestere (az elnevezést vélhetően nem úgy használta, ahogy azt ma szoktuk) , és akit mi, fuvolások egy nemes gesztussal nyugodtan felvállalhatunk, már csak azért is, mert a Doppler-testvérek kortársa volt, és – a magyar források szerint – közös koncertsorozatban is fellépett a híres testvérpárral.

“Az anyagot olvasva nem lehet kétségünk afelől, hogy Nagy korának kiemelkedő hangszerjátékosa lehetett, olyan személyiség, aki méltán kaphat kiemelt figyelmet és helyet a magyar fúvóskultúra történetében. A forrásokat tanulmányozva nem csak egy délceg, grandiózus személyiség rajzolódik ki előttünk, hanem alakja kicsit olyan mintha egy népmeséből lépne elénk – a ravasz és állhatatos székely, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő kényszerű börtönéveket arra használta, hogy tökélyre vigye hangszertudását, amivel szabadulását követően egész Európa figyelmét, és elismerését magára vonta.

Nagy Jakab hangszere nem a ma ismert felhangokat megszólaltató tilinkó lehetett – bár a források következetesen így említik – hanem egy furatokkal ellátott hangszer kellett legyen (talán egy átalakított tilinkó, vagy más népi furulya), hiszen a romantikus zene repertoárját is műsoron tartotta (a hegedűirodalom mellett Doppler Ferenc műveit is megszólaltatta), és a források alapján erősen valószínűsíthető, hogy a magyar hangszeres népzene élő gyakorlatát is beépítette koncertműsoraiba. A művész nevét a tilinkó címszó alatt a Pallas Enciklopádiában (1897) és a Révai Nagy Lexikonban is megtalálhatjuk (1925). Nagy Jakab példája jó jelzi, rengeteg még a feltárandó információ, ami a 19. század hazai fuvolás-fúvós kultúrát illeti, és joggal feltételezhetjük, hogy a teljes kép sokkal gazdagabb és színesebb, mint amit eddig hittünk. “…..