Böhm Op. 21

Theobald Boehm ~ Fantasie sur un air de F. Schubert, Op. 21

A modern fuvolán is komoly kihívást jelentő Theobald Böhm kompozíció, a Fantasie sur un air de F. Schubert, Op. 21 korhűhangszeres előadását találtam meg mostanában. Dorothea Seel vélhetően Böhm 1832-es modelljén játszik – vagy más, egyszerű rendszerű, abból az időből származó modellen – de sajnos nem tudom biztosan, mert nincs birtokomban a lemez. A művésznő mindenesetre barokkfuvolán is játszik és a weboldala szerinti képek alapján több 18. századi fuvolája is van.

A művésznő oldalán minden lemezébe belehallgathatunk, viszonylag hosszabb hangminták segítségével, de a Spotify-on teljes lemezanyagokat is hallhatunk, így a legújabbat is, amelynek utolsó száma egy méltatlanul elfeledett mű, Wilhelm Popp operafantáziája amelyet Händel Rinaldo című operájának témájára írt – Fantaisie caprice sur Rinaldo, Op.203.

A felvételeket hallgatva könnyű belátni, hogy bizonyos kompozíciós pillanatokban a régihangszeres megoldás sokkal jobban érvényesül, mint a modern megközelítés, és az előadók néhány megoldása gyakran meggyőzőbb, mint amit ma hallhatunk ezekben a művekben.


Theobald Boehm ~ Fantasie sur un air de F. Schubert, Op. 21
Dorothea Seel – fuvola ~ Christoph Hammer – zongora

https://www.dorotheaseel.com/music

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

la Cénérentola

A korábban bemutatott Sofia Dahlén tette talán a legszigorúubb vállalást azzal, hogy minden héten egy-egy évtizedet mutat be a 19. század fuvolairodalmából, ami annyit jelent,hogy hetente 4-5 felvételt is elkészít, és némelyik művet zongorával, saját kíséretével játsza… Mindig ugyan azt a fuvolát használja és már az 1850-es éveknél jár…

Pár napja Giuseppe Gariboldi kompozíciója került fel a Le Repos de L’Étude pour flute seule, 2e. Suite-ből, amely nem más, mint az a mű, amit mi Chopin Variációk-ként ismerünk – Cavatine de la Cénérentola – és valójában Rossini témája.

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Roslin Castle

Alexis Kossenko

2017-ben, a Bicskei Regionális Fuvolás Találkozón tartott előadásomon szerepelt ez a darab, mint kottapélda a 19. század elejének romantikus interpretációs gyakorlatára, amely inkább közelebb állt a barokk gyakorlathoz, mint ahhoz a romantikus játékmódhoz, amit ma gyakorlunk, vagy éppen tudni vélünk erről az időszakról. Akkor hangzó anyagot nem tudtam belőle mutatni, pedig fontos lett volna. De most Alexis Kossenko elkészítette a felvételt és pontosan úgy és azt játsza amit kell. Itt is hallhatjuk a korábban már említett Nicholson-féle hajlítást.

Az előadás jól követhető a mellékelt kottából, a dupla kötőív jelenti a hajlítást – és közben akár tűnődhetünk is… vajon eljön hozzánk egy napon Alexis Kossenko…?

Roslin Castle

A londoni Charles Nicholson (1795–1837) hallatlanul népszerű volt, hatalmas hangját és kifejező játékát sokan kedvelték. Nicholson stílusa és ízlése jól megismerhető, ahogy az említett skót dallamot díszíti, amely az 1821-es Preceptive Lessons for the Flute-ban jelent meg, és a kotta tanusága szerint ugyan így hangzott el élő előadásban is. Ezt a különleges stílust – csúszásokkal, ujjvibrátóval és sok fermátával – Nicholson elsősorban a nemzeti és népszerű dallamokra alkalmazta. A felhangok és az “érzékeny hangok” (érzékeny fogások) használata azonban az 1820-as és 1830-as években minden országban szokásos gyakorlat volt, és minden zenében használták.

Forrás (Rick Wilson):

http://www.oldflutes.com/articles/roslincastle.htm

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Emily Beynon sorozata – 4

Mozart – G-dúr koncert

Mozart G-dúr koncertjét – minden próbajátékok ékkövét – a művésznő két részben tárgyalja. Ha Mozart nem írja meg az a darabot nem tudom mi lenne a kötelező mű nemzetközi versenyek döntőjébe, felvételiken és próbajátékokon…

1.rész – Általános gondolatok

2.rész – Ütemről ütemre

Az illusztrációként mellékelt koncertrészletet ezúttal elég nehéz kapcsoltba hozni a mai témával, de saját jogán helyet kaphat, hiszen Theobald Böhm Schubert feldolgozása talán a fuvolavirtuóz-konstruktőr legmaradandóbb műve, és már elég régóta megjelent nyomtatásban, viszont mindehhez képest ritkán hallható. Emily Beynon biztos kézzel emel ki három művet a sorozatból, de a ciklus valójában hat darabot tartalmaz: Gute Nacht
Der Lindenbaum, Das Fischermädchen, Ständchen, Am Meer, Die Taubenpost
. Ebből halljuk az alábbiakat:

Három Schubert dal Theobald Böhm feldolgozásában
1. Gute Nacht
2. Stänchen
3. Fischermädchen

Emily Beynon – Barber ~ Canzone
Okamoto Tomoya – zongora
2019.11.30. Dolce Art Hall, Szöul, Korea

30.Nov 2019
Dolce Art Hall, Seoul, Korea

A Gute Nacht-ot Walter Auer szintén míves előadásában is meghallgathatjuk itt, Robert Bigio oldalán. – http://robertbigio.com/auer.htm

A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Emily Beynon sorozata – 3

Légzés

A sorozat harmadik darabja a légzésről szól, és a korábbi részekhez hasonlóan ez sem száraz elmélet, hanem nagyon is gyakorlati jellegű.

A fundamentális témának megfelelő darabot illesztettem be – Jolivet – Chant de Linos
Emily Beynon fuvol – fuvola, Okamoto Tomoya – zongora
30.Nov 2019. november 30.
Dolce Art Hall, Szöül, Korea

A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

did’ll-did’ll

Csalog Benedek videósorozata – 1. és 2. rész

Csalog Benedek is új videósorozattal jelentkezett, amelyben a barokkfuvola duplanyelv technikáját tárgyalja, tanítja. Az első a bevezető videó, de feltettem a második részt is, mert már így is torlódik a sokféle anyag. A harmadik epizód talán már külön lesz. Egyébként ez a technika – mármint a barokk duplanyelv – különösen alkalmas a nagyon gyors futamok kivitelezésére a későbarokk, német zenében olyan szerzőknél, mint Quantz, C.P.E. Bach, Benda és sokan mások. A videó alatt és végén számos példát is hallhatunk a kivitelezésre az előadótól. Az anyag alapvetően angol nyelvű, de a magyar felirat bekapcsolható.

Learn the baroque double tonguing technique did’ll on the traverso / baroque flute with Benedek Csalog.

Double tonguing did’ll on the traverso / baroque flute – video series with Benedek Csalog 1st part. Did’ll is the perfect tonguing technique to execute very fast passages in late baroque compositions by Quantz, CPE Bach, Benda and others. 1st part of a Video Series - Introduction

Part 1

Part 2 – Ebben a részben kapjuk a gyakorlati útmutatást, amely olyan részletes, hogy szinte a személyes jelenléttel egyenértékű. Természetesen e technika eljasátításához is idő és gyakorlás szükséges, de az első lépések teljesen követhetőek és el is lehet kezdeni a hangszer nélküli gyakorlást.


2nd part of a Video Series – basic requirements / how it works / first excercises

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Megjelent….

Megjelent a Parlando-ban az a cikkem, amelyet az elmúlt pár hónap során fejlesztettem, de egy hosszabb vonulat része, amelynek darabjai most itt is elérhetőek.

- A Böhm-fuvola metodikájának kialakulása Magyarországon – 2015,
- Fuvolák és fuvolaművészet Theobald Böhm előtt – 2018.

Ebbe a témakörbe tartozik – bár nem szorosan – a nemrégiben publikált Nagy Jakab életrajz – 2020, ez utóbbi a floridai zenetörténész Tom Moore munkája.

A új cikk címe: “A 19. századi magyar fuvolázás újabb adatai” – de alapgondolatát tekintve a 2017-es, Bicskei Regionális Fuvolás Találkozón megtartott előadásomra (A magyar fuvolaiskola nyomában) épül, annak továbbfejlesztáse. A munka során egy felvetésből indultam ki, amely így hangzik: lehetséges-e úgy írni a magyar fuvolázás 19. századi történetéről, hogy a cikk minden állítása és felvetése tényszerűen, újságcikkekkel adatolható? A válasz – amelyen magam is meglepődtem – “igen” lett, sőt a kutatómunka során számos alkalommal értek kisebb, sőt nagyobb meglepetések. Ezért került a címben az “újabb adatai” – mert úgy gondolom néhány dolog vélhetően újdonságként fog hatni. ( Az eredeti cím-elgondolásom “A 19. századi magyar fuvolázás a sajtó tükrében” lett volna, de munka közben inkább a másik mellett döntöttem). A cikk 17 írott oldalból és 15 oldalnyi képes függelékből áll.

Tehát az új cikk itt érhető el -
A 19. századi magyar fuvolázás újabb adatai

Posted in Napról-napra, cikk | Tagged , , | Leave a comment

Képek az Hungaricana archivumából – Jeney Zoltán

Nagyné Fábián Tímea DLA dolgozata, 2018

Mielőtt bemutatnám ezt a régi képet, amelyet néhány hónapja találtam, felhívnám a figyelmet Nagyné Fábián Tímea DLA dolgozatára, amely Jeney Zoltánnal foglalkozik, címe: JENEY ZOLTÁN ÖRÖKSÉGÉNEK JELENTŐSÉGE A MAGYAR ZENEMŰVÉSZETBEN

Az írásmű itt érhető el. (Egy kattintásra megnyílik)

A dolgozat annál is inkább érdekes, mert írója a családtagok visszaemlékezése mellett a ma még élő idősebb fuvolásgeneráció visszaemlékezéseit is beépítette munkájában, és általában elmondható, hogy hiánypótló is, mivel jelenleg igen kevés olyan írásos anyag létezik, amely a magyar fuvolázás múltjával foglalkozik.

Jeney Zoltánt és Ádám Jenőt látjuk ezen az 1958-ban készült fényképe, amit az MTV egyik stúdiójában valamilyen – vélhetően ismeretterjesztő – műsort rögzítenek. Ha felnagyítjuk a képet azt láthatjuk, hogy Jeney Zoltán mellett van egy asztal, amin legalább még három fa fuvola van. Sajnos nem lehet kivenni mifélék, de ebből arra következtetek, hogy ez valamiféle zenetörténeti, ismeretterjesztő jellegű műsor lehetett. A fotós nyilván abban a pillanatban exponált, amikor Jeney Zoltán épp befejezi az általa játszott darabot és Ádám Jenő pedig beszélni kezd. Sajnos nem tudom ki lehet a zongorista.

Link: https://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/35907/?list=eyJxdWVyeSI6ICJGdXZvbGEifQ&img=0
ⓒ Copyright Hungaricana

Nem kizárt, hogy a fenti televíziós felvétel előzménye az a sajtóhír, amelyet a Hajdú-Bihari Napló-ban is megtalálhatunk, 1957. novemberében. Jeney Zontán már egy Filharmóniás koncertsorozat keretében is tartott olyan hangversenyeket, ahol a fuvola fejlődéstörténetét ismertette.

A fenti sajtóanyag linkje itt található.

Posted in Napról-napra, dokumentum | Tagged , , , , , | Leave a comment

Tromlitz – 6 Partita

Michael Lynn sorozata

A bezártság sok művészt sarkal otthoni előadások, videók rögzítésére… Az Oberlin Conservatory of Music barokk fuvola és furulya professzora,  Michael Lynn is becsatlakozott ebbe a folyamatba, és Johann George Tromlitz (1725-1805) 6 Fuvola Partitáját rögzítette saját szórakoztatására az elmúlt napokban. A sorozat érdekessége – azok kívül, hogy a 18. század végének legjelentősebb szólófzvolára írt sorozata – hogy a művésztanár hangszergyűjtő is, és a partiták minden darabját gyűjteményének más-más hangszerén adja elő, amelyeket röviden be is mutat a videó elején.

Michael Lynn a no.6-os,  C-dúr partitát egy August Genser (1720-1807) fuvolán játsza, ami egy  (c.1760) Martin Wenner másolat. A tételek:

Allegro, Andante Molto, Un Poco Presto, Menuet I, Menuet II, Menuet I, Polonaise

Kotta: https://imslp.org/wiki/Special:ReverseLookup/92186

A teljes sorozat linkje itt található.

Posted in Napról-napra, videó | Tagged , , | Leave a comment

Emily Beynon sorozata – 2

Body Scan

És máris itt van Emily Beynon sorozatának, a L.I.P.* project-nek (*Lockdown Insanity Prevention) a második része, természetesen ma is magyar felirattal. Ezúttal a gyakorlásra és előadásra való felkészülésről, ráhangolódásról lesz szó, és Emily Beynon most is ugyan olyan profi lesz a hangszeren és szóban is, ahogy azt tőle Budapesten, a Budapest Flute Academy-n megtapasztalhattuk.

Zene az elején: Germaine Tailleferre Pastorale ~ Emily Beynon és Masako Ezaki “Pastoral” (Octavia – OVCL-00035)… és a végén ~ Emily Beynon és Andrew West “L’Album des Six” (Hyperion – CDA67204)… Mindkét lemez meg van nekem és egyik jobb, mint  a másik…

Ma egy hosszabb videót, egy teljes koncertet mellékelek ~ Portrait concert Emily Beynon. Az est zongoristája Andrew West, a cselló szonátát Honorine Schaeffer szólaltatja meg és a trióban is közreműködik. A fuvolaművésznő a koncert közepén a cseh zeneszerzőnő, Geraldine Mucha unokájával beszélget a színpadon. Nem találtam egyértelmű dátumot, de úgy tűnik, hogy a koncertet idén tartották.

Enescu – Cantabile és Presto
Janáček – Szonáta (Arr. Emily Beynon)
Fauré – Szonáta No.2 (g-moll)
Geraldine Mucha – NASE CESTA (A mi utunk)
Debussy – Egy faun délutánja (Arr. Emily Beynon)
Martinů – Trió

A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)

Posted in Napról-napra, videó | Tagged | Leave a comment